Jegyek

Michelisz: „Háromszor nagyon jól alakultak a dolgok...

WTCR
Michelisz: „Háromszor nagyon jól alakultak a dolgok számomra a Hungaroringen, most sajnos nem”
2014.05.04. 20:19
Könnyű hozzászokni a jóhoz, és a Zengő Motorsport és Michelisz Norbert az elmúlt években bizony alaposan elkényeztettek minket és a magyar közönséget a Hungaroringen. 2011-ben 2. hely az első futamon, 2012-ben győzelem a második futamon, 2013-ban 2. hely az első futamon – most sajnos ez a jó sorozat megszakadt. Nyilván mindenkiben van most egy kis hiányérzet, de…
 
…de egy magyar csapat magyar pilótája egy világbajnoki futamon a gyári Citroënt terelgető kilencszeres rali-világbajnok Sebastien Loeb előtt ért célba, a 6. helyen, majd a második futamon közvetlenül mögötte, a 10. helyen. Ez azért minden, csak nem tragédia! Eleve több helyütt úgy vezették fel a szezont és különösen a hungaroringi versenyt, hogy vajon Norbi vagy Loeb lesz-e a jobb, és legfeljebb az okozhat némi csalódást, hogy ezt a párharcot nem az 1. helyért láttuk közöttük, hanem a 6-7., illetve 9-10. helyért.

De hát ez az autósportokban oly sok mindenen múlik a pilótákon kívül, hogy úgy gondolom, Norbi teljesítményét nem ez minősíti. Hanem az, hogy most is kihozta a lehetőségeiből a maximumot. Más kérdés, hogy a szerencse forgandó volta miatt ez van, hogy egy hazai győzelemre elég, van, hogy egy kicsit lógóbb orrú 6. és 10. helyre. Köszönjük Norbi, szép volt ez így, még akkor is, ha volt már jobb, és még lesz is, reméljük, jó sokszor!

Michelisz Norbi a nap végén a helyszínen összegyűlt újságírók előtt értékelte vasárnapi futamainak alakulását, illetve a hétvége tanulságait.

„Az első futamon pontosan úgy alakult minden, ahogy szerettem volna. Rámenős próbáltam lenni, és igyekeztem úgy helyezkedni, hogy ne csak az első, hanem a második kanyarban is pozíciót nyerjek. Ez szerencsére sikerült is. A rajtom is az átlagosnál jobb volt, úgyhogy alapvetően boldog voltam az első néhány körrel, de nem voltam boldog a verseny fennmaradó részével, mert tempóból nem voltunk ott, ahol szerettem volna. Ez több okra is visszavezethető. Az egyik legfontosabb ok az volt, hogy a motorban volt némi kihagyás, mindig más helyen bizonyos körökben, de összességében azt kell mondanom, hogy még egy tökéletes motorral is maximum ugyanolyan köridőket tudtam volna futni, vagy csak egy kicsit jobbat, mint előttem Tarquini és Bennani.”

„Nem gondolom azt, hogy ma egy 6. helynél lehetett volna jobbat elérnem a 11. helyről indulva, még egy tökéletes autóval sem – sajnos. Ha előrébbről rajtolok, akkor nyilván más lett volna a helyzet, de így úgy érzem, ez volt most a maximum. Látszik, hogy a pályán előzni nem lehet, és szerintem egy jó rajttal a 3-4. helyről akár a dobogó is összejöhetett volna az első futamon.”


„Ami nagyon jó hír, az az, hogy volt hondás versenyző mind a két versenyen, aki dobogóra állt. Ez a jövőre nézve nagyon pozitív. Bízom benne, hogy előbb-utóbb mi is oda tudunk érni, hogy a hondás versenyzők közül én legyek a legközelebb ahhoz, hogy dobogóra álljak, vagy akár futamot nyerjek. Azt érzem, hogy egyébként még nagyon sok oldalról meg kell ismernünk az autót. Ez például egy olyan verseny volt, ahol új gumikkal vágtunk neki mind a két futamnak, és nem tudom, miért, de a futam második fele, illetve utolsó harmada az egyik esetben sem volt olyan, mint amire én számítottam volna.”

„Persze az, hogy nehézségeink lesznek az év elején, olyan dolog, amire számítottam, és nem ért váratlanul. Kis szerencsével – mondjuk úgy, mint a tavaly évben – tarthatnánk előrébb, ugyanakkor kis balszerencsével alakulhattak volna sokkal rosszabbul is a dolgaink az első három hétvégén. Ha az időmérő után valaki azt mondja nekem, hogy egy 6. és egy 10. helyet fogok elérni ma, akkor azt őszintén szólva elfogadtam volna.”

„A második futamon arra játszottam, hogy egy jó rajttal még az első kanyar előtt el tudjak csípni 1-2 autót, utána meg őszintén szólva arra apelláltam, hogy úgy is össze fognak menni előttem, és lesz legalább 2-3 versenyző, aki túl vehemens lesz. És sajnos ez nem jött be, így ez most egy kicsit unalmas verseny volt belülről. Sajnos sehol nem kerültem olyan helyzetbe, hogy támadjam az előttem haladókat, és soha nem is hibáztak akkorát, hogy be tudjak szúrni melléjük. Sajnos ez egy ilyen hétvége volt.”

„Háromszor nagyon-nagyon jól alakultak itt a dolgok számomra a Hungaroringen, és dobogóra tudtam állni, most sajnos ez a sorozat megszakadt. Bízom benne, hogy egy hét múlva a Slovakiaringen a tavalyihoz hasonló eredményt tudok produkálni idén is. Szeretem azt a pályát.”


Hogy tartott-e Loebtől, amikor meglátta a Citroënt maga mögött a visszapillantó tükörben?

„Próbáltam ugyanúgy csinálni mindent, mint eddig, függetlenül attól, hogy épp Loeb van mögöttem, vagy bárki más. Igazából egyszer sem tudott igazán támadási közelségbe kerülni hozzám, hol közeledett picit, hol távolodott, de nagyjából azonos tempón voltunk, ezért én is inkább 99%-on pörgettem magam, hogy ne hibázzak, mert azt tudtam, hogy tempóból nem fog tudni elmenni mellettem.”

Norbinak ezen a hétvégén is rengetegen szurkoltak a Hungaroring lelátóin (tegyük hozzá: a tavalyinál valamivel kevesebben, de ezt tudjuk be a rossz időnek), és ott volt köztük mindhárom nap egy vak hölgy is. Vele Norbi szombaton külön találkozott, és egy nagyon megérintő párbeszédet folytatott vele. Íme:

Norbi utólag is nagyon szimpatikus és elgondolkodtató módon nyilatkozott a nagy találkozásról:

„Az egy nagyon jó élmény volt. Találkoztam vele már, azt hiszem, hogy tavaly, szóval ismertük már egymást. Amúgy is imádom a gyerekeket, imádom az olyan embereket, akik bármilyenféleképpen hátrányos helyzetben vannak, és mégis próbálnak hétköznapi életet élni. Ha ő már azt megteszi, hogy kilátogat egy ilyen versenyhétvégére, akkor tőlem a legkevesebb az az, hogy még egy ilyen nagyon stresszes időszakban is időt szakítok arra, hogy körbevezessem a bokszunkban. Az ember sokszor hajlamos azt hinni, hogy az ő gondjai a legnagyobbak: így nincs beállítva az autó, úgy nincs végsebesség stb., de összességében ez mind eltörpül ahhoz képest, mint amilyen nehézségekkel néhányan küszködnek. Az ilyen alkalmak azért nagyon sok esetben nekem is tisztán megmutatják, hogy mi az, amivel nagyon fontos érdemben foglalkozni, és mi az, ami igazából csak felszíni probléma, és nem szabad, hogy túlságosan megérintsék az embert. Ugyanakkor, amikor valaki egy bizonyos helyzetben van, akkor nyilván mindig a saját problémái a legfontosabbak, de amikor találkozik mondjuk más helyzetével, akkor át tudja értékelni a sajátját.”

Köszönjük, Norbi. És hajrá a Slovakiaringen!
Írta:

A Te véleményed?

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Hozzászólások
 
Partnereink:
Pole pozícióba hozunk!
E-mail:
info@p1race.hu
www.p1race.hu
www.p1race.com
©  2021  www.p1race.com   Minden jog fenntartva
web:
grafika: